U.S.Air Tours 2019 – harmadik nap: 2019.07.28.

U.S.Air Tour 2019

3.nap, vasárnap

Miután mindannyian egyenpolóba bújva – GOforGO U.S.Air Tours 2019 – elfogyasztottuk kontinentális reggelinket, most már egy kicsit pihentebben Oshkoshba hajtottunk. A kisváros melleti Wittman Regionális repülőtér ad minden esztendőben otthont az AIR Ventura nevű, a világon egyedülálló és méretű , egy hétig tartó airshowjának. Szükség van az egy hétre, mert Amerika hatalmas ország és annak minden szegletéből érkeznek a résztvevők és a látogatók. Több ezren saját(!) kisrepülőgépeiken! Sok esetben a gépek szárnyai mellett felvert sátraikban töltik itt a hetet. Rengeteg iskolás csoport érkezik busszal és természetes több százezer látogató autóval.

Mint már említettem, a megközelítés, parkolás nem okoz gondot. Minden nagyszerűen meg van szervezve! A Wittman repülőtér, ahhoz képest, hogy „kis” regionális reptér, nem kevesebb, mint 4(!) le- ill. felszállópályával rendelkezik. A két nagyobb betonozott pálya: egy kelet-nyugati, kb. 2000 méteres, illetve egy észak-déli kb. 2,5 km-es. Ezen kívül még két – kb ezer méter hosszú aszfalt csík áll rendelkezésre a kisebb gépek számára, nagyjából a főpályákat 45°-os szögben keresztezve. A korszerű irányítótoronnyal és utasterminállal felszerelt repülőtéren az éves gépmozgások száma kb. 60.000 (Csak érdekesség képpen: Ferihegy, bocs Liszt Ferenc kb. 122.000 (2019-es adat). (Debreceni reptér: 5.000/év) Megdöbbentő! Maga a Wittman reptér Oshkosh városától délre helyezkedik el, mindössze néhány km-re. Ettől még délebbre – de egy területi egységben található a régi, úgynevezett PIONEER AIRFIELD tágas, fás ligetekkel, füves mezővel, régi hangárokkal és egy csodás repülőmúzeummal. (az előző napon említett 40 $-os jeggyel minden bejárható, látogatható!)

EAA AIR VENTURA OSHKOSH

EAA= Experimental Aircraft Association

dav

Lássuk hát, mit is takar ez a fogalom. A rendezvény 1953-ban indult útjára. Elsősorban a kisgépes repülésre koncentrálva. A II.VH-t követően mind az ország, mind a polgárai jelentős vagyon gyarapodáson mentek át (magyarul szép hasznot húztak a háborúból). Ez a jómód és gazdagság, illetve a nagy belföldi távolságok generálták a kisgépes repülést! Jómódú családok ezrei fordultak az új lehetőség felé, hogy saját repülőgépet birtokoljanak. Az első 1953-ban, Hales Cornersben megrendezett találkozón, még kizárólag „otthon épített” (mi úgy mondanánk „sufni tuning”) vagy a háborúból megmaradt, átalakított gépek szerepeltek!

Ahogy említettük, kezdetben sok volt az otthon épített, illetve az átalakított gépek száma. Aztán az ’50-es, ’60-as években kezdte magát kinőni egy újabb jelentős iparág, melynek fő képviselői voltak a Cessna, a Beeceraft és még egy sor kisebb cég, mely reagált a keresletre. Ennek következtében lett Oshkosh a vásárlók és az eladók nagyszabású találkozójának helyszíne. Az évtizedek folyamán úgy kinőtte magát a rendezvény, hogy aki egy kicsit is ad magára a repülés területén, feltétlenül jelen vannak a nagy találkozón. Az amerikai repülőgépipar beszállítóitól kezdve, a kis családi gépek gyártóin keresztül az amerikai légierőig mindenki itt van!

Hatalmas számban vesznek részt a rendezvények az old timer gépeket repültető cégek, alapítványok és magánszemélyek!

Az utóbbi években már a polgári repülés legújabb tipusai is képviseltetik magukat. (Sajnos ezeket már nem láthattuk – a hétvégére elillantak vagy inkább elrepültek.)

Azért mondanom sem kell, látnivalókban nem szenvedtünk hiányt.

A statikus részen, a központi helyet, a BOEING hatalmas hangársátra uralta. Mellette a szabad területen egy csodásan felújított repülőképes B-17-es minden létező nyílását kinyitva vonzotta a látogatókat. A híres-hírhedt B-29 egyetlen repülőképes példánya is itt parkolt, melynek délután a felszállását is megcsodálhattuk. F-15, F-22, F-35-ösök teljesen szabadon körbejárhatóan.

Kordon, őrség alig vagy semmi!

kepatmeretezes_hu_20190727_195255

Így fordulhatott elő, hogy a felújított Lockheed C 5M Galaxyn „kereket cseréltünk” Zoli barátommal (lásd a fotót!) A négy főfutózsámoly közül az egyik felemelt helyzetben volt! A KC-135 légiutántöltő a szomszédos MILWAUKEE-ből érkezett. A Chinook legújabb változata kívül-belül bejárható volt.

A végeláthatatlan kiállítósátrak között – őrizve a hagyományt – számtalan ún. „home built”, háziépítésű repülőgépet csodálhatunk meg. Ezek közül nekem a legjobban egy kis 4(!) üléses sugárhajtású gép tetszett. Formája és feladatkörére tekintettel elneveztem magamban „családi vadászgépnek”! Volt benne egy kis MORAVA, egy kis Delfin, meg egy kis Albatros is. :)

kepatmeretezes_hu_IMG_20190727_141722

Nagyon tetszett a helyi Old Timer Club DH-4-es Gipsy Moth-ja! Istenem! Ahogy az a krómozott kipufogócső hátra tud nyúlni a törzs oldalán….

kepatmeretezes_hu_IMG_20190727_170100

Elfáradva a sok gyaloglástól, kis vonatra ültünk (lásd, mint régen a Margit-szigeten) és így folytattuk a nézelődést. Több vonalon is közlekednek a kis szerelvények. Nagy bánatomra – a szintén a helyi club üzemeltetésében lévő – kis faházban működő, repülő antikvár könyvesbolt hétvégére bezárt. Érthetetlen!

De végre nézzük mit láttunk szombaton és vasárnap a levegőben!

Először is az airshow nézőinek elhelyezkedéséről, mert tanulságos! Nincsenek 2 m magas (tüntetők ellen bevethető) fém korlátok, talán egy-egy kis kifeszített szalag. Nincsenek létrák, tülekedés a jobb helyekért, a családok, a baráti társaságok szellősen, kényelmesen üldögélnek kemping székeikben. Ráadásul sokan árnyékban, a tucatnyi C-47-es és más gépek szárnyai alatt. Amikor majd a motor indítására kerül sor, udvariasan megkéri őket a gép személyzete, hogy húzódjanak távolabb! (Rögtön eszembe jutott egy „aranyos” kis történet, mely kb. 10 éve esett meg velem az ILA-n: Központi helyen, díszvendég a magyar LI-2-es, ahogy kell, szép magas kerítéssel körbevéve. A tikkasztó melegben arra sétálva, gondoltam illik odaköszönni a gép szárnya alatt hűsölő 4-5 fős személyzetnek. Mégiscsak honfitársak! Így is tettem és, hogy valami beszélgetés forma is kialakuljon, megjegyeztem, milyen jó is nekik, hogy a gép szárnya alatt hűsölhetnek! Nem először találkoztunk, tudták ki vagyok- mi vagyok és ennek megfelelően válaszoltak: „Te meg feküdj be a busz alá!” Mondanom sem kell, ezzel a beszélgetés végét is ért.) Itt Oshkoshban – ahová a LI-2-es már nem tud elrepülni, ez jutott eszembe, a Dakoták szárnyai alatt pihenő YENKIKRŐL!

De most már tényleg a repülésről! Kezdjük a C-47-esekkel, melyeket Amerikában inkább Skytrain-nek neveznek. A D-Day 75. évfordulójára tekintettel volt belőlük minimum egy tucat. Repültek és ugrattak is (mármint ejtőernyősöket) valamennyien. Voltak köztük szebbnél-szebb polgári festésű példányok, ugyanúgy sok olívzöld, D-napi csíkokkal, nose artokkal díszítve. Amikor a több tucat 1000 lóerős, csillagmotor közeledett a levegőben, borsozott az ember háta rendesen!

dig

A 4 vagy 5 B-25-ös MITCHELL bombázó, ha lehet még fokozta ezt a hatást, WRIGHT R-2600-as, ércesen recsegő, harsogó motorjaikkal. Ráadásul a bombázók bombáztak is – igaz csak imitálva, földi pirotechnika segítségével.

A levegőben üresjárat nem volt! A nagy vasak között rendre jöttek a piciny, de meggyőzően dinamikus repülést bemutató „homebuilt” gépek, vagy műrepüléssel szórakoztatták a nagyérdeműt kiváló pilóták, kiváló gépekkel: PITTS Special, Extra 330 vagy a mifelénk kevésbé ismert PROMETHEUS és ORACLE Challenger.

Megdobogtatta a szívem, a még a 40-es évek végén tervezett Beech Bonanza! 1981-ben ilyen géppel repülte át az óceánt Krug László és Németh Zsigmond, tisztelegve Endresz György és Magyar Sándor 1931-es repülésének, a Justice for Hungary-val! (Németh Zsigmond – akit megtisztelően személyesen ismerhetek – mesélte nekem: 1981-ben sem volt könnyű dolguk! Az anyagi háttér előteremtése, a megfelelő gép beszerzése és természetesen, maga az óceán felett repülés is számtalan akadályba, nehézségbe ütközött! De mind közül a „legnehezebb”a budapesti leszállási engedély megszerzése volt! Gépükre ugyanis rá akarták festeni a Justice for Hungary feliratot. Abban az igazi vasfüggönyös, kommunistás időkben ez valóságos szentségtörés volt! Ilyen felirattal még a magyar légtérbe sem repülhettek be! Minden tekintetben bátor pilóták válasza: akkor elrepülnek Amerikából Bécsig és ott köröznek a felirattal! Végül is egyezség született: Jöhetnek Pestig, de felirat nincs!)

Habár a programban nem egymás után következtek, nekem valahogy tematikusan összeillettek! Két különleges repülőgép, melyet Európában sosem láthatunk. Az egyik – az 1946-ban kisebb darabszámban gyártásra került – F-82-es TWIN MUSTANG. Elképesztő, hogyan emelkedett a kéttörzsű Mustang a közel 4000 lóerővel!!

Úgy látszik az USA-ban különösen vonzódnak a kéttörzsű gépekhez. Olyannyira, hogy a második kéttörzsű nem volt egyéb, mint két YAK-55-ös (Amerikában ‘Y’-nal írják a JAK-ot) összeépítve egy szárnyközéprésszel! Ráadásul erre a szárny-közös részre, az építője még egy kis méretű gázturbinás sugárhajtóművet is épített! A látvány, a hanghatás és a szenzációs repülés felejthetetlen élményt nyújtottak!

A TWIN TIGERS sárga-tigrismintás gépei viszont rendhagyó módon két különálló YAK-55-tel bemutatóztak (ők egyébként részt vettel a szombat esti tűzijáték szórásában is!)

A U.S.Navy hagyományőrző kötelékét egy EA-18G Growler vezette. Kísérői egy T-2 Buckeye, egy T-45 Goshawk és egy F4U Consair. Igazán szép együttes és különleges!

Az U.S.Airforce ebben a kategóriában F-35-sel indult, melyet A-10-ek és P-51 Mustangok kísértek. Szintén az USAF mutatta be az „előttem az utódom” formációt, ahol az A-1 Skyraider kísérője egy A-10-es volt. Ezeken kívül is még rengeteg alakzat repülésben gyönyörködhettünk: pl.: Mustang-Spitfire, Cosair-Mustang. Természetesen ezek a gépek nemcsak együtt, de külön-külön is tartottak bemutatót.

(Érdekes lehet: szinte minden kötelék a szétválását egy „Missing one”-nal kezdte! Így emlékezve és tisztelegve a számtalan, Amerika által vívott légiháborúban elesett bajtársaikra.)

Az csak természetes, hogy az F-22-es és az F-35-ös naponta többször is megjelent az égen! „Szögletes” alakjuk ellenére már igen jó manőverező képességgel is rendelkeznek :) (Tudom én persze, hogy nem ebben rejlik az „erejük”, de emlékezzünk: a hadrendből már kivont első lopakodó az F-117-es, enyhén szólva nem rendelkezett túl jó repülési tulajdonságokkal! kb. mint a balta nyél nélkül!

Az airshow látványosságai közül utoljára hagytam ami rám a legnagyobb hatást gyakorolta! Ez pedig nem volt más, mint az A-10 Thunderbolt II-esek lövészeti, földi célpontokat támadó bemutatója. A bombavetést sorozatos földi robbantásokkal – hatalmas láng és füstoszlopokkal imitálták. De amikor – igaz csak vaklőszerrel – a gatling rendszerű, 7 csövű 30 mm-es GAU-8-as gépágyú „elsült” az semmihez nem fogható akusztikai élményt nyújtott!

Természetesen nem teljes a lista, melyet Oshkoshban a szombati és vasárnapi bemutatón láttunk! Megpróbáltam összeszedni a leglátványosabb dolgokat (Közben eszembe jutott még két különlegesség, melyeket még a szombati esti-éjszakai show-n láttunk! Az egyik egy magántulajdonban lévő MIG-17 repülése volt! Ezt a típust még repülni sem láttam eddig, nem hogy éjjel, utánégetővel!

A másik egy igazi amerikai show elem: egy klasszikus, csőrös Kenworth kamionra egy utánégetős, gázturbinás sugárhajtóművet szereltek. Amit ez a kamion művelt, az maga volt a pokoli színjáték! Óriási mennydörgés közepette, hatalmas lángnyelvet lövellve száguldozott oda-vissza a nézők előtti guruló úton, gyorsulási versenyt rendezve egy-egy repülőgéppel.

Igazán látványos lezárása volt ez a NIGHT AIR SHOW-nak.)

Vasárnap este, záráskor, amikor a bejárat felé ballagtunk már az járt a fejemben: valahogy, valamikor ide mindenképpen visszajövök! Így sétálva és töprengve a látottakon még „beleszaladtunk” a repülős bolhapiacba! Igen nagy területen sátrak és a szabad ég alatt mindenféle használt repülőgép-alkatrészeket árultak. A fedett részen könyvek, műszerek, haubék, mindenféle repülőgép tartozékok, alkatrészek a szabad ég alatt pedig a légcsavartól a farokfutóig szinte minden!

Hát ilyen bazárt sem láttunk ezelőtt!!!

A szállodába visszaérve még zsongott a fejünk a sok csodától, de bizony már készülni kellett a másnapra. Hétfőn amerikai utazásunk leghosszabb autós etapja következett! Appletonból irány Dayton!